Alapítónk Adolf Kolping élte és munkásságának időszerűsége
A Kolping mozgalom időszerűsége, Adolph Kolping iránymutató személyisége és a Kolping Mozgalom kialakulása Magyarországon A Kolping-mozgalom időszerűsége Magyarországon a politikai változások nyomán a társadalom és a gazdaság mélyreható átalakulásban van. Az állampolgároknak személyes felelősséget vállalva tevékenyen kell közreműködniük a társadalom megújításában. Ehhez határozott értékítéletre van szükség, s ez megköveteli az azonos felfogású emberek összefogását, továbbképzését és kezdeményezőkészségét. A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket, és ezáltal tettekre serkentse őket. Ebben alapvető útmutatás Kolping Adolf életpéldája és műve, valamint a katolikus társadalmi tanítás. Fontos, hogy egyesületen belül az egyes tagok igazi közösséget és az otthon védettségét tapasztalják meg. Kolping-családban megélhetik és kibontakoztathatják kereszténységüket azáltal, hogy a tagok egymással szolidáris közösséget alkotnak, életproblémáik megoldásában egymás segítségére lehetnek. A Kolping-családok nyitottak mindazok felé, akik hitük szerint kívánnak élni, s e hitből indíttatva részt kívánnak vállalni az időszerű társadalmi problémák megoldásában, a jövő alakításában. Kolping iránymutató személyisége
A kezdet (1856-1914) Kolping 1856 májusában látogatott Magyarországra, ahol elgondolásait lelkesedéssel fogadták. Még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. Az első világháborúig Kolping mozgalma folyamatosan terjedt, és az egyesületek száma 80 fölé emelkedett az akkori magyar királyság területén. A múlt század katolikus legényegyleteiben foglalkoztak szakmai továbbképzéssel, betegsegélyező szervezetet hoztak létre, tartalmas szabadidő programokat szerveztek. Az egyesületi életet a keresztény hit hatotta át, tagjai számára ez volt a döntő összetartó erő. A virágkor (1922-1946) Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. A Kolping-mozgalom ez után élte virágkorát egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a “napsugár-lányok” elnevezésű testvérszervezet is. Az újrakezdés (1989-) A Kolping-családok jellegzetességei A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik. Az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége:
A szövetségi szervezettség Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping Szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 20 nemzeti Kolping szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Ottmar Dillenburg főprézes áll, aki Adolf Kolping kilencedik utóda ebben a tisztségben. |